Főoldal > Napló > Csere Gábor írása az Írásról

Csere Gábor írása az Írásról

Teljes az Írás!

„Mondd csak, Csere! Te tényleg hiszed ezt a marhaságot? Vagy csak majomkodsz itt?”

Adminisztrátor 2012. február 10. 0 hozzászólás

„A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.” (2Tim 3,16–17)

 

Katonaidőmet töltöttem a hetvenes években, amikor elkezdtem a Bibliát olvasgatni. Sok mindent még nem értettem belőle, vagy nem hittem el. Voltak olyan részek, amelyeket nem szerettem. Például a szenvedéstörténetet. Olyan szép volt az evangéliumi történet még a hegyi beszéd táján, de a végén... Azt legszívesebben átírtam volna. Hiszen Jézus ezt a sorsot nem érdemelte! A feltámadást nem hittem el, így hát vigasztalást sem jelentett. Ilyen módon olvastam én ekkor a Bibliát. Vonzott, érdekelt ugyan, de nem értettem. Nem is érthettem, hiszen csak a részekkel foglalkoztam. A teljes Szentírás üzenetét nem ismertem. A teljesség Urát sem.

 

Egyik délután pihenőidőnket töltöttük a laktanyában. Én félrehúzódtam egy csendesebb sarokba, és olvastam a Szentírást. Egyszer megállt mellettem egy katonatársam, kemény beszédű, őszinte fiú. Kikapta a kezemből a kis Károlit, két ujja közé fogta, fölemelte, majd gúnyosan megkérdezte:

 

– Mondd csak, Csere! Te tényleg hiszed ezt a marhaságot? Vagy csak majomkodsz itt?

 

Megdöbbentett ez a kérdésbe öltöztetett nyers vélemény. Nem szégyenkeztem istenkeresésem miatt a többiek előtt, tudták rólam. Gondoltam, én most meggyőzöm ezt a tudatlan, hitetlen társamat, aki ráadásul túl sokat is iszik. A válaszom így hangzott:

 

– Tudod, Karcsi, nem is olyan hülyeség ez, mint ahogyan te gondolod. Nagyon tanulságos...

 

– Ne dumálj össze-vissza! – szakított félbe. – Azt kérdeztem: hiszed-e?

 

– Hát... olyan hetven százalékig... De az nagyon szép!

 

– Akkor elmehetsz a fenébe, hiszen te nem is hiszel. Akkor szövegelj majd, ha száz százalékosan hiszed!

 

Elhallgattam. Karcsinak igaza volt. Harminc év múltával sem felejtem szavait.

 

A Szentírás teljes, mert hiány nélkül minden megtalálható benne, amit Istentől megtudhat az ember Istenről, Isten kegyelméből. Hiány nélkül tárja fel számunkra Urunk szeretetének teljes valóságát. Teljes a Szentírás, mert ami felfogható számunkra az Örökkévalóból, azt hiánytalanul bemutatja nekünk. Kijelenti önmagát. Szegénnyé lett érettünk Krisztusban az Isten, de ebben a szegénységbe az ő teljes szeretete elfér. Halála teljes, hiba és hiány nélküli áldozat volt, mellyel mindent teljesen kifizetett, ami bűn volt, van és lesz még itt a világban. Feltámadása teljes győzelem. Ajándéka az örök élet, a „teljesség” állapota, ahol nincsen rossz, ahol minden Istentől való, aki tökéletes. Aki a legnagyobb áldozatot hozta értünk, az hiányos, csonka-bonka igehordozót hagyott volna ránk?

 

Alapigénk „teljes” kifejezése sok helyen megtalálható az Újszövetségben, bár különböző szavakkal fordítják. Íme néhány példa:

 

„A teljes Írás Istentől ihletett... hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.” (2Tim 3,16–17)

 

Aki válogat az Igéből saját kívánsága szerint, az képtelen a jócselekedetek előre elkészített lehetőségét felismerni. Abban is válogatós lesz.

 

„Meg van írva: nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Istennek szájából származik.” (Mt 4,4) Isten gazdagságát csak a „minden” Ige hozza közel az ember értelméhez, szívéhez. Ne akarjuk Őt megszegényíteni, mert csak mi szegényedhetünk ezáltal.

 

„Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön... tegyetek tanítványokká minden népeket...” (Mt 28,18–19) Nincs senki és semmi, ami felett ne uralkodna. Ő dönti el, hogyan szólít meg bennünket, mit akar közölni velünk. Nincs olyan ember, akinek más kegyelemben, másféle isteni megoldásban kellene reménykednie. Jézus Krisztus a teljes emberiség teljes (=egyetlen) reménysége. Az egyetlen út...

 

„Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (Jn 3,16) Mindenki, aki hisz Őbenne, örök életet kap. Minden benne hívőt megajándékoz, az érdemektől teljesen függetlenül. Nem hiányos az Ő szeretete!

 

„És mikor pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának. És megtelének mindnyájan Szentlélekkel.” (ApCsel 2,1 és 4) A Krisztusban hívők teljessége kapta hiánytalanul a Szentlelket. Mindenki kapta, és ma is kapja, aki hisz Őbenne. Nem ismerünk Szentlélek „részeket”. Nincs Szentlélek nélküli vagy Szentlélek-hiányos megtérés. Az Ige is teljes, a Lélek is teljes, egymástól elválaszthatatlanul!

 

Milyen hasznunk származik abból, hogy teljes Írást olvashatunk naponta? Akadnak olyan bibliai szakaszok, történeket, melyeket nem értünk, vagy nem szólít meg személyesen. Ilyenkor jó emlékeznünk arra, hogy a Könyvek Könyve teljességében hordozza Isten Igéjét. Ez egy tökéletes harmónia. Önmagát magyarázza, ha az egyik történet nehezen érthető, a többi majd megvilágosítja. Ha látszólagos ellentmondásba ütközöm, tanulmányozzam tovább az Írást, mert más oldalról, az összefüggések fényében a Kijelentés feloldja az ellentmondást. De ne felejtsük az Igét: „A titkok az Úréi, a mi Istenünkéi. A kinyilatkoztatott dolgok pedig a miénk és a mi fiainké mindörökké.” (5Móz 29,29) A Biblia könyveit hasonlíthatjuk egy zenekar hangszereihez. Minden zenész a maga szólamát játssza, de együtt megszólalva lesz csak belőlük szimfónia. Aki csak a csellóra kíváncsi, és a kürtöt nem fogadja el, az nem hallja meg a zeneszerző üzenetét. Igeolvasásunkra vonatkoztatva ezt a hasonlatot: aki részeket kiragad, más helyeket elfelejt, az szektássá válik. A teljes Írás a szekta elleni védelem. A szektás gondolkodás szegénység, nem pedig a teljesség gazdagsága.

 

Köszönjük, Urunk, hogy fontosnak tartottad megszólítani az embert, minket, elveszetteket. Köszönjük, hogy van mondanivalód számunkra. Köszönjük, hogy semmit sem felejtettél ki a Szentírásból, hogy teljes a te kegyelemed és szabadításod. Bocsásd meg, amikor fölülbíráljuk, hitetlenkedünk, nem figyelünk rád! Legyen tied a dicsőség! Ámen!

 

(Kis Tükör, 2005. január)

 




Max. 1000 leütés

Teljes az Írás!