Főoldal > Vélemény > A hűség tétje

A hűség tétje

Vincze Kornél: Van-e örök hűség?

Létezik-e örök hűség? Igen. Már megtapasztaltam Isten részéről. Azóta sokszor kérem Tőle, hogy adjon nekem is belőle.

Adminisztrátor 2012. február 15. 0 hozzászólás

Könnyű hűségesnek lenni, amíg nincs nagy tétje. Az, hogy valaki a Pepsi vagy a Coca-Cola mellett „kötelezi el magát”, egyik esetben sem kíván nagy áldozathozatalt: mindkét üdítőitalt mindenütt kapni, minőségben és ízben is elég hasonlók. Kisé nehezebb a hűség, ha van egy kedvenc benzinkút-hálózatunk. Mivel előfordulhat, hogy húsz kilométeres körzetben sem találjuk azt a bizonyos töltőállomást, ezért időt és energiát kell befektetni, ha hűségesek akarunk maradni hozzá. De ennek sincs igazán komoly tétje: attól még nem fognak kevésbé kedvesen kiszolgálni kedvenc benzinkutunknál, ha olykor-olykor máshol tankolunk.

 

Van viszont, amikor sokkal nehezebb döntés megválasztani, hogy kihez vagy mihez maradunk hűségesek. Amíg gyerekek vagyunk, olyan lelkesítő hallani hittanórán, hogy Dávid, a pásztorfiú legyőzi Góliátot, utána pedig király lesz belőle. De aztán jön a kamaszkor, amikor már a párkapcsolatainkban is meg kellene látszódnia annak, hogy Isten népéhez tartozunk. Legtöbben ekkor párolognak el az ifjúsági bibliaórákról. Vagy elhatárolódnak attól, ami körülöttük elfogadott és általános, vagy együtt sodródnak azzal, azaz a baráti társaságuk normáihoz maradnak hűségesek.

 

Amikor elhatározzuk, hogy hűségesek leszünk valamihez, az mindig jobbnak tűnik, mint az összes többi választási lehetőség. A kóla finomabb, a benzinkút olcsóbb, a lány szebb, az Istenhez tartozni pedig biztonságos. De mit tegyünk, ha megtudjuk a kóláról, hogy jobban rongálja a fogakat, mint más ital, a benzin drágul, a lányról kiderül, hogy veszekedős, az Istenhez ragaszkodás pedig azzal jár, hogy az oroszlánok elé vetnek?

 

Az emberi logika azt mondja erre: elkerülhetjük mindezeket a kellemetlen fordulatokat, ha előbb kipróbáljuk azt, aminek vagy akinek hűséget fogadunk. Ma Magyarországon a párok hozzávetőleg 70 százaléka dönt az esküvő előtti összeköltözés mellett. Mégis – erre is van statisztika – 50 százalékkal nagyobb a válási arány azok esetében, akik az „előbb kipróbáljuk” meggondolással kötnek házasságot. És ebben értelemszerűen nincsenek benne azok a próbatevők, akik még az esküvő előtt szakítanak. Tehát kipróbálva sem könnyebb hűségesnek maradni? Miért? Mert a hűség hit és döntés kérdése. Olyankor is hinnem kell, hogy az a legjobb, ami mellett elköteleztem magamat, amikor éppen nem úgy látszik. Sőt, előre el kell döntenem, hogy akkor sem választok mást, ha valaki vagy valami majd jobbnak tűnik. Kétségtelen, hogy ez már egy magasabb rendű elköteleződés, mint a márkahűség valamilyen termék megvásárlásakor. De elég volna ennyi a valódi, mindenek ellenére kitartó hűséghez? Hiszen így merő hűségből amellett az elgondolás mellett is kitarthatok, hogy a Föld lapos, nem véve tudomást semmiről, ami cáfolná ezt az elméletet.

 

A Jelenések könyve rengeteget beszél a hűségről, különösen a hét gyülekezethez írt levélben. „Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját.” (Jel 2,10c) – hogy csak a legismertebb mondatát idézzem. Légy hű Istenhez akkor is, ha ez azzal jár, hogy meghalsz. Azért szeretem ezt az Igét, mert annyira direkt módon vonatkoztatható a mindennapi életünkre. Legyél hű mindig, halálig! Ha úgy éled meg, hogy illegális szoftver nélkül a megélhetésedet veszítenéd el, akkor is bízd magad Istenre, aki minden élet forrása! Ha izgalmasabb lenne az élet a csinos munkatársnőd, mint az öregecske feleséged mellett, akkor is légy hűséges!

 

Érdekes, hogy a Sátán mindig szebb, kényelmesebb, izgalmasabb „életet” kínál fel. Az Édenkertben is azt ajánlotta fel Ádámnak és Évának, hogy jobb életet ad nekik, mint amit Isten adott. Isten Igéje viszont az „élet koronáját” ajánlja fel a hűség jutalmaként. Erről ugyan nem tudom, hogy pontosan mit jelent, de hiszem, hogyha Ő kínálja fel, az csak a legjobb lehet.

 

A hűség szenvedéssel jár együtt, ezt a már idézett Ige sem titkolja el. De biztatást is ad mellé: „Ne félj attól, amit el fogsz szenvedni.” (Jel 2,10a) Ha végignézzük a Jelenések könyve második és harmadik fejezetét, mindegyik gyülekezethez írt levélben közös kulcsszó a szenvedés, az állhatatosság (hűség) és az ígéret. És ha hűséges tudok maradni, az azért van, mert hiszem, hogy még ezzel a szenvedésadaggal együtt is jobb az, amit Isten kínál, mit az összes többi választási lehetőség. „Azt tartom, hogy a jelen szenvedései nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, amely láthatóvá lesz rajtunk.” (Róm 8,18) – írja Pál apostol.

 

Mégis a Bibliában nem találunk olyan felhívást, hogy „Összeszorítottam a fogamat és tűrök: menni fog! Szorítsd össze te is!” Ehelyett azt tanácsolja az apostol: „Szenved-e valaki közöttetek? Imádkozzék!” (Jk 5,13a) És ez a jó hír, ez az evangélium ebben az élethelyzetben. A keresztyén ember tudja, hogy van kihez kiáltania, amikor szenved, fordulhat Istenhez akkor is, amikor képtelen hűséges maradni. Hiszen a keresztyén ember sem állhatatosabb vagy jobb, mint a nem hívő, de van Istene, aki képessé teheti a hűségre.

 

A hűség hit és döntés kérdése. Akkor is, ha éppen nincs veszélyben az életem, nem „halálig” kell hűségesnek lennem. A hűség próbája az is, amikor aggódom valamiért, azaz kételkedem Istenünk mindenhatóságában és jót akarásában. Én eléggé aggódó típus vagyok, de sokszor megtapasztaltam már, hogy Isten hűséget, bizalmat ajándékozott aggodalmaim helyébe. Most éppen munkát keresek. Ezért kitettem egy lapot a szobám falára, amin a Jakab 5,13a áll.

 

Létezik-e örök hűség? Igen. Már megtapasztaltam Isten részéről. Azóta sokszor kérem Tőle, hogy adjon nekem is belőle.

 

(Kis Tükör, 2006. június)




Max. 1000 leütés

Vincze Kornél: Van-e örök hűség?