A reformáció megkísérli gyakorlattá tenni az Istentől kapott egyediség, méltóság és egyenlőség elvét. Így lett a parlamenti demokráciák mesterévé.
Ha szabad vagyok, ha szeretni tudok, akkor már most boldog vagyok, az öröm érintésében élek, és áldás nyugodott meg rajtam.
Örülhetünk, hogy vannak – nálunk is! – olyan szakemberek, akik, még ha az időutazások kalandjára számítva is, olykor vissza-visszanyúlnak a protestáns graduáléneklés hagyományához.
Létezik-e örök hűség? Igen. Már megtapasztaltam Isten részéről. Azóta sokszor kérem Tőle, hogy adjon nekem is belőle.
Isten nem vetette el a zsidóságot mint az üdvösség eszközét, hiszen ő hűséges az ígéreteihez.
„Nem csodálkozom, hogy tönkrementek az idegei: sír, kiabál. Még mindig jobb, mintha depresszióba süllyedt volna.”
„Mondd csak, Csere! Te tényleg hiszed ezt a marhaságot? Vagy csak majomkodsz itt?”
Az, hogy a megvesztegetés helyett valami más megoldást eszeljünk ki, találékonyságot és kitartást igényel.
„Elkísért mindenhová ez a megkopott, tépett kis Biblia. Bár már tudom, hogy felém irányuló munkája mégsem biológiai, természeti élet csodáinak sora volt, hanem az örök élet örömüzenetének megértése.”
Az ember Jézus soha nem rohangált, soha nem utasított el senkit, mert valahová sietett volna. Soha nem nézett keresztül senkin, mert valamilyen egyéb fontos ügye lett volna.