A leu gyógyítása. A múlt héten hirtelen megbetegedett a leu. Eddig jó időben körülbelül annyit ért, mint egy békebeli krajcár, most hirtelenében úgy leromlott, hogy egy békebeli krajcárnak háromnegyed részét sem érte. Nagyon megijedtek a bankok, kereskedők, fináncok és mindazok, akiknek valami köze van a pénzhez. A bankárok ijedtökben felemelték a kamatokat, a kereskedők az árakat, és ezzel az első ijedség elmúlt. De mivel most már azok is kezdtek ijedezni, akiknek a felemelt kamatokat és árakat kell fizetni, a miniszterek is kezdtek tanácskozni, hogyan lehetne a hirtelen megbetegedett leut meggyógyítani. Még a király Őfelsége elnöklete alatt is tartottak egy minisztergyűlést, amellyel elhatározták, hogy az ország pénzével takarékosan fognak bánni, és akkor rendben lesz a leu egészsége. És most már azt mondják, hogy a leu tényleg meg is gyógyult, csak még egy kicsit hízni kell neki, hogy ismét elnyerje a régi egy krajcárt. (Kis Tükör 1926/11)

Lelkiismeret. Arad megye Cécke községében egy katona 1919-ben egy háznál házkutatást tartott, mely alkalommal egy öregasszonynak mellébe döfte panganétját. Most ez a katona, aki ma jó polgári állásban van, jelentkezett a vizsgálóbírónál, mert már nem tudta tovább hordozni a bűnét. Különösen az bántotta, hogy nem tudta, vajon az öregasszony él-e vagy meghalt. A vizsgálóbíró kérdést intézett Céckére, honnét az a válasz érkezett, hogy meggyógyult, és ma is életben van. De azért a fiatalembert őrizetbe vették, és bűnvádi eljárást indítottak ellene. Természetesen, hiszen ami tőle telt, azt ő megtette az öregasszony megölésére; hogy meg nem halt, az már aztán nem az ő érdeme. De mi szeretnénk neki megmondani, hogy aki bűne terhét leteszi, az jól teszi, de aki nem Jézus keresztjére tette le, az még nem tette le. (Kis Tükör 1926/11)

Bacilus-hordozó. Tudjuk, hogy a betegségnek okozói bizonyos bacilusok. De vannak olyan emberek, akikben bármily sok bacilus van is valamely fajtából, nem árt nekik. Ezeket mondják az orvosok bacilus-hordozóknak. Mert ők egészségesen és bú nélkül hordozzák a bacilusokat, de más megkapja tőlük a betegséget. Van itt Kolozsvárt is egy ilyen bacilus-hordozó, Kő Sándor, aki az egyik legveszedelmesebb betegségnek, a kiütéses tífusznak a bacilusait hordozza és terjeszti. Már háromszor előfogták, de mindig megszökött a fertőtlenítés elől. Végre is a rendőrség megkötözve adta át az orvosnak, és erővel fertőtlenítették. Lám a bűn még a bacilusnál is veszedelmesebb, mert attól nem lehet senkit erőszakkal fertőtleníteni. (Kis Tükör, 1926/13)